-Módszerek menü -Felületkezelés -Felületkezelés sellakkal
Főoldal.

 

A sellak, mind feldolgozhatóságának módjait, mind a vele kivitelezhető bevonatokat tekintve, egyike a legsokoldalúbb felületkezelő anyagoknak. Felhordható ecseteléssel, dörzsöléssel, merítéssel, szórással. A létrehozható bevonat a fénytelen, nyílt pórusú felülettől a fénylő, tökéletesen sima változatokig sokféle lehet. A lakkfilm lehet természetes, esetleg színezett, vagy akár teljesen fedő.

Az anyag sokoldalúsága ellenére a sellakkal végzett felületkezelés minden változata egyszerű, igaz egyik sem könnyű. A felhasznált anyagok és eszközök köre igencsak szűk, sellak, borszesz, festőszerek, olajok, ecset, labda, csiszolószerek a hozzávalók. Hagyományosan az igényes bevonatokat ecseteléssel vagy labdázással hordták fel, a fényezés eszközeként a szórás csak a XX. század húszas-harmincas éveiben kezdett terjedni, a nitrolakkok megjelenésével (valamire el kellett használni azt a sok-sok világháborúból maradt lőgyapotot), majd e rossz szokás a sellak feldolgozására is divatba jött, mert sok munkaórát és hozzáértést lehet vele megtakarítani, igaz a bevonat minőségének nem tesz jót.  A feldolgozás során a nehézségek forrása leginkább a sellak rendívül gyors száradása és a megszáradt film visszaoldhatósága: a sellakkal történő felületkezeléshez könnyű és gyors kéz kell, akár ecsetelésről akár dörzsölésről legyen szó, nagyobb, négyzetméteres felületek pedig ecseteléssel szinte fényezhetetlenek.

Amiben a sellakos felületkezelés minden változata megegyezik: elkerülhetetlen a fényezés rendkívül gondos előkészítése, mert a sellak nem csak a fa szépségét emeli ki, de a felület esetleges hibáit is. A munkadarab felületének tisztának, por-, ütődés- és karcmentesnek kell lennie. Ezt csak figyelmes munkával, gondos gyalulással és finomcsiszolással, alapos portalanítással lehet biztosítani. Sellakos felületkezelés előtt nem feltétlenül szükséges a munkadarab nedves csiszolása, mert a sellak csak kismértékben durvítja fel a felületet, ami az első rétegek felvitele és száradása után finomcsiszolással könnyen orvosolható.

Amire a sellakkal végzett felületkezelés során külön figyelni kell: a sellak oldószereként használt borszesz oldja számos fafajta (rózsafa, brazilfa, kékfa stb.) színanyagait, ezért gondatlan alkalmazása a munkadarab felületének foltosodását okozhatja. Ez ellen legjobb védekezés a munkadarab színüket eresztő fából készült részleteinek erősen hígított nagyon világos sellakkal történő beeresztése. A beeresztés kissé félrevezető név: a sellakot egy alkalmas finom ecsettel takarékosan kell felhordani a kívánt felületekre, több (három-öt) rétegben, türelmesen kivárva az egyes rétegek száradását. Az így felhordott, erősen beszívódó sellak megköti a gondot okozó fa színanyagát, így az nem oldódik ki a további műveletek során. A beeresztéshez használt nagyon világos sellak nem változtatja el zavaró mértékben a kezelt fa színét és összefér a felületkezelés további menetében használt anyagokkal is.Ha a sellak teljesen megszáradt, következhet némi óvatos csiszolás (P400 szóratszám körüli csiszolópapírral) és nagyon gondos portalanítás, amire a legjobb egy durva sörteecset.

A gondos előkészítés után már kezdődhet a lakkozás.

 

© 2009. Répás János Sándor