-Módszerek menü -Fakötések -Szélesítő fakötések

 

A szélesítő fakötések a leggyakrabban használt fakötések közé tartoznak. Asztalok és padok lapjai, szekrények és ládabútorok szinte elképzelhetetlenek nélkülük. A szélesítő fakötések - egy-két kivételtől eltekinve - szerkezeti kötésként csak ragasztva, illetve egyéb szerkezeti elemekkel (hevederléc, fejelőléc) megerősítve alkalmazhatók.

 

Tompa élillesztés.A tompa élillesztés a szélesítő fakötések legegyszerűbbike. Készítésének eszköze az egyengetőgyalu vagy eresztőgyalu. Szerkezeti kötésként ragasztást igényel, de a kötés szilárdsága a viszonylag kis ragasztási felület miatt így sem túl nagy.
Aljazott élillesztés.Az aljazott élillesztés egyszerűen készíthető szélesítő fakötés. Készítésének eszköze az eresztőgyalu és aljgyalu. Szerkezeti kötésként ragasztást igényel. A kötés terhelhetősége a nagyobb ragasztási felület és az alakzárás miatt a tompa élillesztésénél sokkal jobb.
Árkolt élillesztés.Az árkolt élillesztés alaki egyszerűsége ellenére viszonylag nehezen elkészíthető fakötés. Készítésének eszköze az eresztőgyalu és aljgyalu (a kötés könnyen elkészíthető erre a célra készült idomgyalukkal, ám ilyenek manapság kereskedelmi forgalomban nem kaphatók). Szerkezeti kötésként ragasztást igényel. A kötés terhelhetősége a nagyobb ragasztási felület és az alakzárás miatt a tompa élillesztésénél sokkal jobb. Egyike a legjobb szélesítő fakötéseknek.
Vendégcsapos élillesztés.A vendégcsapos élillesztés egyszerű, de munkaigényes fakötés. Készítésének eszköze az eresztőgyalu és a véső. A vendégcsapok száliránya merőleges az illesztés síkjára, és vastagságuk nem haladhatja meg az összekötni kívánt deszkák vagy pallók vastagságának 40 százalékát (pl. 20 mm vastag deszkákban 8 mm vastag csap), szélességük az 50~60 millimétert, a csaplyukaknak pedig 1,5~2 milliméterrel mélyebbnek kell lennie, mint a vendégcsap hosszának fele ("levegő a ragasztáshoz" és hely a dagadásból és száradásból eredő mozgás felvételére). Szerkezeti kötésként ragasztást igényel (a vendégcsapok a ragasztás mellett faszegekkel is rögzíthetők). A kötés terhelhetősége az alakzárás miatt a tompa élillesztésénél sokkal jobb. Egyike a legjobb szélesítő fakötéseknek.
Pillangócsap (alul) és pántlikacsap.A vendégcsapos élillesztés különleges változata a tompa élillesztés pillangócsappal vagy pántlikacsappal. Ez a rendkívül régi, már az ókorban is használt fakötés gondosan készítve nem csak szép, de erős is. Fő alkalmazási területe mégsem az új bútorok készítése, hanem a régi bútorok és faszerkezetek helyreállítása. A pillangócsap és pántlikacsap ugyanis különösen jól használható repedések összefogására, megbomlott illesztések megerősítésére. Bár a szélesítő fakötéseknél kerültek említésre, de használhatók hosszirányú toldások és keretek megerősítéséhez is.
Fecskefarkú ereszték-árok élillesztés.A fecskefarkú ereszték-árok élillesztés összetett, munkaigényes fakötés. Még célszerszámokkal (erre alkalmas gerincgyaluk) is csak nehezen elkészíthető. Szerkezeti kötésként általában ragasztást igényel, de ékelt vagy peckelt fejelőlécekkel megerősítve ragasztás nélkül is használható. A kötés terhelhetősége az alakzárás miatt a tompa élillesztésénél sokkal jobb. Egyike a legjobb szélesítő fakötéseknek.

 

A szélesítő fakötésekkel kialakított táblaszerkezetek kapcsán a legnagyobb gond a szerkezetek síklapúságának megőrzése. A fa még a leggondosabb anyagválasztás és kivitelezés mellett is okozhat meglepetéseket. A tábla hullámosodhat, teknősödhet, csavarodhat. Ezek közül az első kettőt különféle kötőlécek alkalmazásával, ha megszüntetni nem is, de csökkenteni lehet.

Az elv minden ilyen megoldásnál ugyanaz: a tábla szálirányát keresztező alkatelemekkel merevítve a szerkezetet elejét venni az alakváltozásnak. E megoldások veleszületett nagy gyengesége épp a szálirányok kereszteződésében van. A tábla elkerülhetetlen évszakos szélességi méretváltozása akár a centiméteres nagyságrendet is elérheti. Ha a kötőléc ezt a változást meggátolja, az, a fellépő nagy belső feszültségek miatt, a tábla hosszanti repedezéséhez vezethet. Ezért csak olyan szerkezetek alkamazhatók, amelyeknél a kötőléc nem gátolja a tábla szélességi mozgását.

 

Feszléc.A legegyszerűbb kötőléc a feszléc. A feszlécet csak teljesen hibátlan, merev keményfából (például tölgy) szabad készíteni. Használatának csak olyan esetben van értelme, ha a feszléc elég vastag (legkevesebb 8~10 mm) lehet, és a merevítendő tábla szélessége kisebb 45~50 centiméternél. A feszlécet nem szabad teljes hosszában beragasztani, elég csak középső 10~15 centiméterét.
Árkolt fejelőléc csappal.Az árkolt fejelőléc vagy fejléc csappal igen megbízható kötőléc. A csap szélessége nem haladhatja meg a 12~15 centimétert (a túl széles csap a fa mozgása miatt az ékelt csap kilazulását, ragasztott csapnál a tábla berepedését okozhatja). A fejelőlécet nem szabad teljes hosszában ragasztani, elég csak a középső csapot. A csap megfelelő ékelése vagy peckelése esetén ragasztás nélkül is használható.
Árkolt fejelőléc fecskefarkú csappal.
Az árkolt fejelőléc fecskefarkú csappal a legmegbízhatóbb kötőléc. Bár készítése munkaigényes, de ezért rendkívüli szilárdságával kárpótol. A fejelőlécet nem szabad ragasztani, csak középső 10~15 centiméterén peckelni.

© 2008. Répás János Sándor