A színlőpengék fő alkalmazási területe a fafelületek simítása és tisztítása, de használhatók más anyagok, például csont és gyöngyház megmunkálására is. Működési elvük miatt a színlőpengék nem használhatók puha anyagokon, így puhább fákon sem. A fenyőfélék többsége és a puhább lombosfák, mint a hárs, nyár, cedrella, stb. alkalmatlan a színlésre, mert a magas forgácsolóerő összeroncsolja a puha farostokat, ahelyett, hogy tisztán vágná. A színlőpengéket több méretben és alakban készítik, léteznek egyenes és ívelt pengéjű változatai is. Egyszerű gyaluvas helyett színlőpenge található a színlőgyaluban és a furnérhántoló gyaluban is.

A színlőpengék az asztalos nélkülözhetetlen segítői, de eredményes használatukhoz a kívánt felhasználásnak megfelelően kell megélezni őket. Az élezéshez szükséges eszközök: egy finom laposreszelő az élek nagyolásához és egyengetéséhez, köszörű- és fenőkövek az élezéshez és fenéshez, vonóacél sorja húzásához, műszerolaj a vonóacél kenéséhez.

Igazán kemény fák (például wenge, rózsafa, puszpáng stb.), csont, gyöngyház és színesfémek megmunkálásához a legjobb a színlőpengét egyszerűen élesre fenni: finom munkákhoz 90 fokos ékszöggel, durvább munkákhoz 45 fok körüli ékszöggel. Erre használhatók akár természetes, akár mesterséges köszörű- és fenőkövek. A köszörülést és fenést érdemes legalább F1000 szóratszámig végezni.

Lágyabb fák (például cseresznye, nyír, éger stb.) és műanyagok megmunkálásához érdemes a színlőpenge élén sorját húzni: ez csökkenti a szerszám tényleges metszőszögét, így a forgácsolóerőt és a munkadarab anyagára ható erőt is.

A sorja húzása előtt a színlőpenge élét élesre kell fenni: finom munkákhoz 90 fokos ékszöggel, durvább munkákhoz 45 fok körüli ékszöggel. Erre használhatók akár természetes, akár mesterséges köszörű- és fenőkövek. A köszörülést és fenést érdemes legalább F500 szóratszámig végezni. Eztán kerülhet sor a sorja húzására. Ehhez a színlőpenge élszalagját vonóacéllal (annak hiányában megfelelően kemény acélból készült csavarhúzó szára vagy egyéb alkalmas szerszám is megteszi) kell átsimítani. A művelet során a vonóacélt műszerolajjal vagy más hasonló kenőanyaggal kell kenni. A vonóacélnak fel kell feküdnie az élszalagra: az acélt néhányszor határozott nyomással ide-oda kell járatni a színlőpenge élén.  Ennek hatására az él anyaga torzul, az él mentén rendkívül finom sorja keletkezik. A sorja megjelenése tapintással könnyen ellenőrizhető. Az így élezett szerszám jól használható igényes, finom munkához. Durvább munkához, vastagabb forgács leválasztásához nagyobb, erőteljesebb sorja is húzható a szerszám élén: ehhez a sorja húzásakor a vonóacélt az élszalagon történő járatás során fokozatosan az él felé kell dönteni, legfeljebb 5~15 foknyit (ábránkon a 90 fokot kell 100 fokra növelni). Így a képződő sorja nagyobb méretű és hangsúlyosabb hajlatú lesz. A túlságosan nagy vagy túlságosan visszahajló sorja a szerszámot használhatatlanná teszi.

Használat során a színlőpengék tolhatók és húzhatók is. Gyakorlatlan használóknak a sorja nélkül élezett színlőpengét javasoljuk, mert könnyebben használható, igaz lassabban forgácsol, mint felhúzott élű társai. A jól megélezett és helyesen vezetett színlőpenge finom forgácsot vág és tiszta felületet hagy maga után. Ha a finom forgácsok helyett a színlőpenge már csak porszerű kaparékot választ le, elérkezett az ideje az újraélezésnek.